Hét hónap után már mindenki számára telepíthető a Windows 11, amit tavaly októberben kezdett el elérhetővé tenni a Microsoft. Hogy a cég a fokozatos bevezetési szakaszt választotta, érhető volt, hisz anno a Windows 10 megjelenésekor is bőven akadtak kisebb problémák a frissítéssel, illetve az elmúlt években érkezett egyes tavaszi és őszi alverziók is okoztak kellemetlenségeket a felhasználóknak.

A Windows 10-et használóknak egyelőre nem kötelező frissíteniük, ha nem szeretnének élni a lehetőséggel: Windows 10 Home, Windows 10 Enterprise, Windows 10 Pro, Windows 10 Education és iOT Enterprise verziók 2025. október 14-ig lesznek támogatottak az ígéretek szerint. A szervezetek számára szánt speciális Windows LTSCH kiterjesztett támogatást kap, a Windows 10 2019 LTSC és Windows IoT 2019 LTSC-hez 2029. január 9-ig érkeznek javítások.

A határidő után a Microsoft nem ad ki új funkciófrissítéseket és biztonsági javításokat az operációs rendszer ezen verziójához, azok nem lesznek letölthetők a szerverekről a Windows Update-en keresztül. Ezért a cég azt javasolja a Windows 11 követelményeinek megfelelő eszközök tulajdonosainak, hogy lehetőség szerint váltsanak át az új rendszerre – persze ezt nem kötelező megtenni, hiszen 2025-ig még rengeteg idő van.

A Windows 10 technikailag továbbra is használható lesz a számítógépeken, bár ez a megoldás nem javasolt. Aki utána is úgy dönt, hogy nem szeretne váltani, biztonsági kockázatoknak teszi ki magát a jövőben, hiszen nem fogja megkapni a legújabb javításokat, kitettebb lesz a malware-eknek, az egyre fejlettebb phishing támadásoknak és zsarolóvírusoknak.

Érdekesebb kérdés, hogy mi lesz azokkal, akiknek a számítógépe nem kompatibilis a Windows 11-gyel. (A felhasználók maguk könnyedén elvégezhetik a kiértékelést a cég oldaláról elérhető PC Health Check App-pal). A Microsoft ugyanis nem zárja be teljesen az ajtót, kiskapukon keresztül telepíthető a rendszer manuális módon a nem támogatott számítógépekre is, de ez esetben a redmondiak kikötik, hogy nem garantált a problémamentes működés, és ezek az eszközök a Windows Update-en keresztül sem kapnak frissítéseket, továbbá az esetleges meghibásodásoknál sem lesz érvényesíthető a gyártói garancia.

Egy másik megoldás, hogy a felhasználó átvált valamilyen Linux disztribúcióra. Természetesen ez sem ideális annak, aki kevés kényelmetlenséggel, vagy kevésbé drasztikus váltással szeretné használni tovább a számítógépét a mindennapi feladatai elvégzéséhez. A Linuxra váltás némi kutatást és munkát igényel az addig Windowshoz szokott géptulajdonostól: ki kell választania a használni kívánt Linux disztribúciót, gondoskodnia kell a fájljairól, le kell mondania addig használt applikációkról, hozzá kell szoknia egy másik rendszerhez. 

A nem támogatott Windows 11 használatának legfőbb hátránya a biztonsági javítások hiánya, amit persze a kevésbé biztonságtudatos felhasználók nem fognak nagy érvágásként felfogni. Elég csak arra gondolni, hogy manapság hányan futtatják még a Windows 7-et, ami 2020 óta nem kap frissítéseket: idén áprilisban még 12,62 százalékos piaci részesedése volt az asztali rendszerek piacán ennek a már elavult szoftvernek.

És persze úgyis dönthet a felhasználó, hogy leselejtezi a laptopját: míg a Linuxra váltás kevésbé életszerű, a nem támogatott hardver használata pedig kockázatos, a biztonságtudatosságon múlik majd, hogy adott eszköz tulajdonosa az intelmek ellenére is használja-e tovább a javításokat nélkülöző verziókat, vagy korszerűsít. Megtörténhet az az alternatíva is, hogy a Microsoft esetleg meghosszabbítja a Windows 11-gyel nem kompatibilis eszközök támogatását, hiszen az XP-érában hasonlóan állt hozzá a kérdéshez, de ennek kommunikálását vélhetően későbbre tartogatja a vállalat, ha tartogatja.

Forrás